Fotó Istvan Csak/Shutterstock.com
Református Nagytemplom

Református Nagytemplom

Debrecen jelképe, az ország egyik legnagyobb református temploma, melyet történelme tett igazán híressé. 1849. április 14-én Kossuth Lajos itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Kossuth ekkor használt széke a Nagytemplom féltve őrzött ereklyéje. Valószínű, hogy a templom helyén egykor állt egyhajós csarnoktemplomot 1290 és 1311 között emelték a város földesurai. Az épület mai formáját a Péchy Mihály és Thaler József tervei alapján 1819 és 1823 között zajló építkezéskor kapta klasszicista stílusban, miután 1802-ben a korábbi templom leégett. A templomi orgonát Jakob Deutschmann bécsi mester készítette, többszöri átalakítás után jelenleg az ország második legnagyobb mechanikus orgonája. A templom tornyaiból és a timpanon mögötti acélhídról csodálatos látvány nyílik a városra. Útban felfelé megtekinthető az 56 mázsás Rákóczi-harang. Az egyházi eseményeken túl a templomban egyháztörténeti kiállítások, orgonakoncertek és zenei rendezvények várják a látogatókat. 2013 óta nemzeti emlékhely.
Tovább
Református Kollégium Múzeuma

Református Kollégium Múzeuma

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely. Falai között olyan nagyságok nevelkedtek, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc vagy Móricz Zsigmond. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában tett látogatást bevezető Kálvinista Róma, keresztyén respublika, magyar Genf című kiállítás arra keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb támaszává. Az állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetnek a látogatók. A freskókkal díszített lépcsőház a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint 600 000-es állománnyal rendelkező Nagykönyvtárhoz, a Csokonai-szobához, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratóriumhoz vezetnek. A Kollégium Nagytemplom felőli főépület 1803 és 1816 között épült klasszicista stílusban Péchy Mihály tervei alapján, miután az 1802-es tűzvészben a helyén álló épület leégett. Az épület falán Nagy Sándor József reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják: Kölcsey Ferencet, Arany Jánost és Csokonai Vitéz Mihályt. A főhomlokzat jobb oldalán Medgyessy Ferenc alkotásai emlékeztetnek az I. világháborúban hősi halált halt kollégiumi tanárokra és diákokra, valamint barátjának Móricz Zsigmondnak állít emléket. Mellette Fazekas Mihály domborművét helyezték el. 2000-ben az ezeréves évfordulóra az épület homlokzatán az ősi kollégiumot ábrázoló dombormű került elhelyezésre.
Tovább
Déri Múzeum

Déri Múzeum

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé. A múzeum talán legnépszerûbb kiállítóterében, a Munkácsy teremben láthatók Munkácsy Mihály festő Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretû alkotásai. A Krisztus-trilógia három festményéből kettő a múzeumban látható. Az évek során a múzeum Munkácsy terme szakrális térré vált, ahova gyakran zarándokként érkeznek magyarságuk, hitük megélésére az emberek. A Déri Múzeum 2015 végén nyitotta meg új állandó kiállításait, ezek mellett idõszaki tárlatok is várják a látogatókat. A Csodakamra, a szamuráj udvarház és az interaktív régészeti kiállítás további izgalmakat ígér. A múzeum épülete elõtt található négy, Medgyessy Ferenc által készített szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri Múzeumban váltott belépőjegy a Modem, a Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kiállításaira is érvényes kombinált belépőjegy.
Tovább
Aquaticum Spa

Aquaticum Spa

A Nagyerdő csodálatos természeti környezetében található Aquaticum Spa fürdőkomplexum gyógyászati részleggel, széleskörű szakorvosi szolgáltatásokkal, negyvenféle, gyógyvízre alapozott kezeléssel várja a regenerálódni, gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat. A nyugodt pihenést és a felhőtlen kikapcsolódást a szálloda- és fürdőkomplexumban egész évben nyitva tartó termálfürdő, fedett mediterrán élményfürdő, csúszdapark, a szállodából közvetlen átjárással elérhető wellness-centrum és szaunavilág, valamint a fürdőt körülvevő rekreációs övezet garantálja.
Tovább
Szent Anna-székesegyház

Szent Anna-székesegyház

Debrecen első katolikus temploma a 168 évig tartó vallási hegemónia után, ma Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Püspökség székesegyháza. A Szent Anna-székesegyházat mint tornyok nélküli piarista templomot 1721 és 1746 között építették az olasz Carlone tervei szerint Csáky Imre püspök adományából. Az 1811-es tûzvész megrongálta a templomot, ekkor tornyait és mai fõhomlokzatát 1830 és 1834 között Povolny Ferenc tervei alapján alakították ki. A templomot 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye megalapításával. 2011-tõl a templomban látható a torinói lepel hiteles másolata. A templom plébániáján keresztelték meg 1848 decemberében Petõfi Sándor fiát, Zoltánt. A debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából 2015 Katolikus Emlékév volt Debrecenben, melynek keretében 2015. július 26-án felavatták a székesegyház elõtt a Csáky Imre bíborosról készült bronz szobrot.
Tovább
Zsinagógák

Zsinagógák

A Debreceni Zsidó Hitközség jelenleg Magyarország legnagyobb vidéki zsidó közössége. A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában, a történeti városközpont közvetlen közelében. Tervezője Berger Jenő debreceni építész volt. Főhomlokzatának karakterisztikus elemei az oszlopokkal alátámasztott bejárati építmények. A homlokzatok stílusa késő-eklektikus, főként a románkori építészet elemeit alkalmazva. A zsinagógában 2015-ben nyitotta meg kapuit a debreceni zsidóság történetét, a zsidó vallást és hagyományokat bemutató kulturális-turisztikai központ, udvarán pedig 2015 júniusában avatták fel a Holocaust-emlékhelyet a vészkorszak debreceni áldozatainak emlékére. A betonból és fekete fémből készült emlékfalra a Holocaust hatezer debreceni zsidó áldozatának nevét „vésték” be. Olyanokét, akik munkaszolgálat közben, koncentrációs táborokban, vagy a gettóban veszítették életüket. 1909-ben épült a másik, Kápolnás utcai status quo ante zsinagóga az egykori zsidó gimnáziummal (ma Ifjúsági Ház) közös telken. A debreceni ortodox közösség zsinagógája 1894-ben épült fel a Pásti utcában. A zsinagóga 2015-ben teljes felújításon esett át, jelenleg nemcsak mint szakrális tér, hanem turisztikai látványosság is, valamint kiállítások, konferenciák, koncertek színhelye.
Tovább
Piac utca és a Kossuth tér

Piac utca és a Kossuth tér

Debrecen fõutcája, ahol a XVI. századtól 300 éven át tartották a híres debreceni vásárokat. Az utcát az 1600-as évektõl két évszázadon át egy 650 méter hosszú, 6-7 méter széles fahíd tette lehetõ a közlekedést. Az egykori „Sár-híd” Aranybika Szálló elõtt látható maradványa egyedülálló régészeti emlék. A Piac utca mai látképét a XIX-XX. század fordulóján emelt egykori kereskedõházak határozzák meg. A színes belvárosi épületek közül látványosan kiemelkedik a Debreceni Elsõ Takarékpénztár rózsaszín palotája a Kossuth utca sarkán, és a vörösréz sisakokkal díszített tornyos ikerbérház a Simonffy utca sarkán. Az 54. szám alatt áll Debrecen legszebb szecessziós épülete, a Megyeháza. A Piac utca a Kossuth térbe, a város fõterébe torkollik. Itt található a Kossuth Lajos emlékére emelt szoborkompozíció, a 180 000 darab velencei üvegmozaik-darabból kirakott városcímer, a Millenniumi szökõkút és a szecessziós stílusban épült Aranybika Szálló. A tér számos szabadtéri rendezvénynek ad otthont egész évben, nyáron itt zajlik többek között a Debreceni Virágkarnevál, advent idején pedig itt állítják fel a város karácsonyfáját.
Tovább
Régi Városháza

Régi Városháza

Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke a klasszicista stílusban épült Régi Városháza. Helyén egykor Tar András főbíró háza állt, amely később a város birtokába került, így a 16. század közepe óta működik itt a város közigazgatása. A szomszédos épületekkel összekötött, sokszorosan átépített és tűzkárt is szenvedett épületegyüttest 1839-ben lebontották. Helyén 1842-re épült fel Péchy Mihály tervei a ma is látható klasszicista épület, melyhez 1919-ben emeleti függőfolyosóval kapcsolták hozzá a Kossuth utca 4. szám alatti Kis Orbán-házat, amelyet azután 1938-ban stílusban a főépülethez igazítottak. Mivel ez utóbbi házban volt az adóhivatal, a nép a „sóhajok hídja” nevet adta a függőfolyosónak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején fontos szerepet játszott a város, így a városháza is. Itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala, itt lakott Kossuth Lajos, és a „titkos levéltárában” őrizték a magyar Szent Koronát. Ma Debrecen önkormányzata és a polgármesteri hivatal működik benne.
Tovább
Református Kistemplom

Református Kistemplom

A debrecenekiek torony nélkül maradt "Csonkatemploma". A Református Nagytemplomtól nem messze, a Piac és Széchenyi utcák sarkán álló Református Kistemplom helyén az 1600-as évek végétől faszerkezetű imaház állt, ami 1719-ben leégett. Az új templom Báthori Szabó András és felesége végrendeleti hagyatékának és számos debreceni polgár önkéntes adakozásának köszönhetően 1719-25 között épült fel. Az alapozási gondok miatt a templom számos javításon ment keresztül. Jelenlegi formáját az újabb átépítés után 1876-ban kapta, amikor is az eredeti barokk homlokzatot neoromán stílusúra cserélték, megerősítették a külső támfalakat és új főbejáratot nyitottak a Piac utca felől. Ekkor derült fény arra, hogy az építés óta 2,5 méterrel feltöltötték a Piac utca szintjét, így a templom a mai napig 2 méter mélyen fekszik az utcaszint alatt. A templom tornyát eredetileg hagymaszerű sisak zárta, amit 1907-ben egy óriási szélvész ledöntött. Az építészek ezután bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak és lemondtak a sisakról. Azóta hívják a helyiek „Csonkatemplomnak” is.
Tovább
Csokonai Nemzeti Színház

Csokonai Nemzeti Színház

Az ország egyik legszínvonalasabb vidéki színházi társulatának otthont adó kőszínház 1865-ben nyitotta meg kapuit. 2015-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Olyan színésznagyságok játszottak itt egykor, mint például Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Soós Imre, Latinovits Zoltán és Hofi Géza. A romantikus stílusban épült színházi épület homlokzatát a tragédia és a tánc múzsái, valamint Petőfi, Csokonai, Vörösmarty, Kölcsey, Kazinczy és Kisfaludy szobrai díszítik.
Tovább
Tímárház - Kézművesek Háza

Tímárház - Kézművesek Háza

A gazdag ipartörténeti múlttal rendelkező Debrecen egyetlen, eredeti helyszínen megőrzött emléke, ahol az állandó tímártörténeti kiállítás mellett időszaki kiállítások, látványműhelyek és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. A kiállítások többnyire a térségben alkotó kézművesek, mesterek munkáját tárják a közönség elé. Az épülethez csatlakozó műhelysorban a kézműves hagyományok különböző ágazatait tekinthetik meg az érdeklődők, pl. szűrrátét-készítés, hímzés, gyöngyfűzés, viseletkészítés, csipkeverés, fazekasság, kékfestés. A helyben tevékenykedő népi iparművészek közreműködésével lehetőség nyílik az egyes mesterségbeli fogások megismerésére és elsajátítására is. A Tímárház gyermekprogramjai, foglalkozásai kapcsolódnak az évszakokhoz és az ünnepkörökhöz.
Tovább
MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

A MODEM Közép-Európa egyik legizgalmasabb kortárs művészeti kiállítóhelye, mely 2006-tól fogadja színvonalas képzőművészeti kiállításokkal és társművészeti programokkal az érdeklődőket. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű, háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik. A második emeleten található az ország legnagyobb egybefüggő – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme. A galéria mutatja be Magyarország egyik legjelentősebb kortárs képzőművészeti magángyűjteményének anyagát. A galéria múzeumpedagógia foglalkozásain a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek meg a művészettel.
Tovább
Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum

A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményéből megrendezett „Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából” című állandó kiállítás maradandó élményt nyújtva mutatja be a debreceni kötődésű híres írók, költők életét. Eredeti kéziratok, könyvek és irodalmi relikviák ragadják magukkal az érdeklődőket. Látható többek között Petőfi Sándor Dalaim című versének kézirata, Jókai Mór Sárga rózsa című regényének kéziratoldala, Csokonai Lillájának gyűrűje, és Szabó Magda tükre. A kiállítást virtuális elemek, számítógépes játékok teszik izgalmassá és szórakoztatóvá. 20. századi magyar szobrászat kiemelkedő egyéniségéről elnevezett Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban a névadó Medgyessy Ferenc gazdag életművét méltóképp reprezentálja a több mint ezer darabos gyűjteményből összeállított kiállítás, benne a szobrász közismert szobraival, archív film- és hangfelvételekkel, fotókkal.
Tovább
Nagyerdei park

Nagyerdei park

Minden jelentõs várost fémjelez egy híres park – Debrecent az ország elsõ természetvédelmi területének nyilvánított Nagyerdõben található park. Alig tízpercnyi távolságra a belvárostól, száz éves fák alatt kínál teljes körű kikapcsolódást és számtalan szórakozási lehetőséget a szabadba vágyóknak. A Nagyerdei park központja és egyik leglátványosabb élményeleme a Békás-tó, a maga 7471 négyzetméteres – futballpálya nagyságú – vízfelületével és látványos szökőkútjával. Partján napozódekkeken pihenhet, relaxálhat vagy akár piknikezhet a látogató. A tó körül a tájépítészek által tervezett, izgalmasan kacskaringózó sétányokon kalandozva kicsik és nagyok egyaránt felfedezhetik az erdő szépségét és titkait, melyhez állatokat mintázó szobrok, a környezet formavilágát és „kellékeit” felhasználva készített, úgynevezett Landart-alkotások nyújtanak különleges és egyedülálló látnivalót. A biztonságos, korszerű és akadálymentes játszótér 3-tól 14 éves korig biztosít önfeledt szórakozást a gyerekeknek. A 600 négyzetméteres területen többek között „irányítható” óriásbéka, ponty-kötélpálya és játszóház várja a lelkes felfedezőket. Aki mozogni szeretne a jó levegőn, a parkban a szabadban kondizhat, játszhat a petanque-pályán vagy az óriás sakktáblán, és sétálhat, kerékpározhat a hangulatos sétányokon.
Tovább
Nagyerdei Víztorony

Nagyerdei Víztorony

A Nagyerdei park legújabb látványossága a Víztorony tavasztól-őszig megunhatatlan szórakozási lehetőséggekkel várja az érdeklődőket. Az 1913-ban épült ma is működő víztorony műemlék épületének 34 méter magas kilátójából nem csak a környékre nyílik kilátás, de egy speciális távcső segítségével a múltba is bepillanthat a látogató. Az időszaki kiállítások, a zenés és tematikus programok, valamint a hangulatos kávézó és fröccsbár mellett aktív kikapcsolódásra invitál a víztoronyra épített mászófal. Az élményt az esti fényjáték koronázza meg. A Nagyerdei Víztoronyban lévő Tourinform ponton a vendégek turisztikai információkat kaphatnak a város látnivalóról, programjairól, valamint ingyenes információs kiadványok, programfüzetek és debreceni ajándéktárgyak segítik még teljesebbé tenni az itt tartózkodást.
Tovább
Nagyerdei Kultúrpark állat- és növénykertje

Nagyerdei Kultúrpark állat- és növénykertje

Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. A kicsiket a vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. A vonatból az erdő területén elhelyezett kifutóban láthatóak a dámszarvasok, valamint a tevék, és érdekes látvány elhaladni a dodgem, valamint a kukac hullámvasút mellett is. Állat- és növénykert A Nagyerdő védett, 17 hektáros területén mutatja be öt földrész 165 állatfajának közel 1400 egyedét. Ritka, egzotikus állatok – tukánok, flamingók, íbiszek, gibbonok, kenguruk, és vízilovak – mellett a hazai fauna és az őshonos háziállatok is megtekinthetőek. A Nagyerdőn előforduló, valamint egyéb hazai növényfajokon kívül dekoratív, a Föld megannyi tájáról származó fajokkal és változataikkal is találkozhatunk itt. Egész évben tematikus programok, izgalmas éjszakai túrák várják a látógatókat, akik alkalmanként különleges kísérőt is kapnak a pingvinek személyében. A növénykert télen-nyáron várja látogatóit folyamatosan bővülő növénygyűjteményével, amely jelenleg 600 fajból és fajtából áll. Vidámpark A Lúdas Matyiról elnevezett Vidámpark 17 játéküzemével a régió legnagyobb és legpatinásabb intézménye. A kis gyerekeket babaforgó (4 év alatt), dodzsem (6 év felett), dzsungelforgó (6 év alatt), elvarázsolt kastély és forgóhordó, földkörülipálya (10 év felett), gyermekkanyargó (14 éves korig), gyermekvasút, hajósinas (10 éves korig), hattyúforgó, kacsavonat (12 év alatt), kukac hullámvasút (6 év felett), lovas forgó, meglepetés (14 év felett), nosztalgia kocsi, óriáskerék, repülő csészealj (3 év felett), repülős forgó (4 év felett) várja.
Tovább
Ködszínház

Ködszínház

Kihagyhatatlan vízivarázslat, látványos fények és formák a Ködszínházban. A Nagyerdei Stadion szomszédságában Magyarországon egyedülálló, multimédiás szökőkút – más néven Ködszínház – nyújt különleges élményt tavasztól őszig. A szökőkút 30x10 méteres, legyező alakú vízpermetére vetítve Debrecent bemutató kisfilmeket és különleges lézer-animációkat láthatnak az érdeklődők. Napközben a vízfelületből kiemelkedő „tipegők” csábítanak hűsítő sétára a vízen.
Tovább
Debreceni Egyetem főépülete

Debreceni Egyetem főépülete

A Debreceni Egyetem - az ország legrégebbi, folyamatosan működő felsőoktatási intézménye - egyike Magyarország kiemelt kutatóegyetemeinek közel 30 ezer hallgatóval és 1500 oktatóval, amely 15 karával, 25 doktori iskolájával a legszélesebb hazai képzési kínálatot nyújtja. A város felsőoktatásának gyökerei a XVI. századig nyúlnak vissza. 1538-ban alapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely hosszú évszázadokon át játszott jelentős szerepet a magyar oktatásban és kultúrában. Ezt a dátumot őrzi a Debreceni Egyetem szimbóluma a gerundium is, utalva az elődökre, a hagyományokra. Az 1927-33-ban eklektikus-neobarokk stílusban épült impozáns főépület üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszer futja körül, melynek falán a leghíresebb professzorok és diákok neve olvasható. Az épület előtt tágas, francia stílusú park található, melynek szökőkútjában a hagyomány szerint minden végzős diák megmártózik. A park két oldalán található szobrok a reformáció debreceni személyiségeinek állítanak emléket.
Tovább
Egyetemi botanikus kert

Egyetemi botanikus kert

A Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály által 1807-ben megálmodott, a Református Kollégium botanikai oktatását szolgáló Füvészkert megszűnése után 1928-ban alapították az egyetemi botanikus kertet. A Debreceni Egyetem főépülete mögött 15,5 hektáron elterülő létesítményben közel 6000 növényfajt tartanak nyilván. A kertben több mint 750 fásszárú fajt tartalmazó arborétum, benne a világon ma ismert négy cédrusfaj, különleges lágyszárú és trópusi gyűjtemények, valamint a Nyírség egyik legértékesebb növénytársulása, az úgynevezett gyöngyvirágos tölgyes nyújt különleges élményt. Messze földön híres a kert kaktusz- és pozsgás-gyűjteménye, mely mintegy 1300 kaktusz- és 1000 egyéb pozsgás fajával Kelet-Közép Európa egyik legnagyobbika.
Tovább
Agóra Tudományos Élményközpont

Agóra Tudományos Élményközpont

Az Agóra Tudományos Élményközpont mindennapi életünk csodáit magyarázza meg, mindenki számára közérthetően és élményszerűen. A régióban egyedülálló központ minden korosztály számára izgalmas kalandot, életre szóló élményt ígér. Az Agóra közérthetővé és élményszerűvé varázsolja a tudományos ismereteket, életünk mindennapi csodáit. A látogatók több mint harminc izgalmas interaktív játékot próbálhatnak ki, rendkívüli és látványos kísérletek részesei lehetnek. A háromszintes futurisztikus épület tornyában az érdeklődők egy csillagvizsgáló segítségével kémlelhetik az eget, tanulmányozhatják a Napot, a bolygókat és más égitesteket. A jegy ára magában foglalja a Botanikus Kertbe szóló belépő árát is. Bejárat a Móricz Zsigmond körút felől!
Tovább
Zsuzsi Erdei Kisvasút

Zsuzsi Erdei Kisvasút

A várost körbeölelő Erdőspusztákat legstílusosabban Debrecen legidősebb hölgyével, a Zsuzsi névre keresztelt gőzmozdonnyal érdemes felfedezni. A több mint 130 éves Zsuzsi az ország legrégebbi keskeny nyomközű kisvasútja. Végállomásánál, Hármashegyalján csodálatos erdei környezet, tanösvények, halastó, kilátó, játszótér, piknikező hely várja a természet kedvelőit, valamint a csillagvizsgálóval felszerelt Természet Háza és az erdei iskola, melyek a természet szeretetére és védelmére tanítják a látogatókat.
Tovább
Bánki Bemutatóház és Füvészkert

Bánki Bemutatóház és Füvészkert

A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. A Debrecentől 10 kilométerre keletre található komplexum minden korosztály számára lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Kiállítások: • Élet az Erdőspusztán című kiállítás az Erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be, miképpen zajlott a 18–19. században itt az élet. • Erdőspuszták növény- és rovarvilága bemutatja, a nyíres mocsarak, nyíres-fűzlápos rétek, száraz homoki rétek és a homoki tölgyesek jellemző, ritka és védett növényeit. • Gombakiállítás gombákról készült akvarellek és gombamodellek az Erdőspusztán előforduló mérgező és ehető gombafajtákról. • Séta az Erdőspusztán című hangosított diasorozat és biológiai és néprajzi érdekességeit bemutató videofilm. • A rovartani bemutató öt nagyméretű rovardobozban a terem falain tanulmányozható, különösen gazdag a bogár- és lepkeanyag. • Az Erdőspuszták madár- és kisemlősfaunája című kétségkívül leginkább látványos része a biológiai kiállításnak. Látható búbosvöcsök, cigányréce, kereréce, barátréce, nyári lúd, egerészölyv, dolmányos varjú, kék vércse, karvaly, szürke gém, fürj, tövisszúró gébics, nagy fakopáncs, hamvas küllő, galambász héja, mezei nyúl, görény, vakond, róka, őz. • Erdőspuszták történetét ismerhetjük meg a régészeti leletek, az ásatások és az 1773-ból fennmaradt térképek segítségével. A kiállítás területi elvek szerint tárgyalja az Erdőspuszták történetét: Nagycsere, Fancsika, Pac, Haláp, Bánk, Gut sorrendben. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái. A bemutatóház mögött szépen díszített székely kapun keresztül léphetünk be a füvészkertbe, ahol a vidék flórájában gyönyörködhetünk. A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben. A füvészkertben egy 3 kilométer hosszú erdészeti tanösvény mutatja be a táj honos élővilágát. A tanösvényen elindulva jobbról magunk mögött hagyjuk a bemutatóház mögötti tavacskát, partjain a sásos-gyékényes társulásokat és a körülötte lévő rétet. Az ösvény elején pergolákat alakítottak ki, amire különböző loncok futnak. A háttérben nyíres és égeres. Az ösvény ezután egy kis réten halad keresztül, majd tujás, fenyveses telepítések következnek. Az örökzöld csoport szélén lisztes berkenyét láthatunk. Szépen fejlődő virginiai borókák következnek ezután, majd egy újabb pergola következik, amit itt lonc fut be. Ezután az ösvény a kis tó felé kanyarodva egy szép tujáson halad keresztül. A tavon kis fahíd vezet át, a túlparton pihenőhely asztalokkal, padokkal. Itt csendben megpihenve nyulakban, fácánokban is gyönyörködhetünk. A csatorna partján kis tisztás, rajta játszótér, a fafaragók ajándéka, szépen faragott lovacskás hinta, teknős, falovacskák. Egyéb látnivaló: magasles, vadetető, sózó, kilátótorony, szabadtéri erdészeti kiállítás, vákáncsostanya (vákáncsos: debreceni erdőtelepítő, aki az általa beültetett erdőparcellát, a vákáncsot a fák felnövekedéséig gondozta és a facsemeték között saját szükségletére kapás növényeket termesztett), szekérszín (kocsik, homokfutók) Megközelíthető: autóval, kerékpárral vagy 9-es busszal Bánk felé a Diószegi-Panoráma út kereszteződésében.
Tovább
Nagyerdei Stadion

Nagyerdei Stadion

Debrecen büszkesége, a hétszeres magyar bajnok futballcsapat Loki 2014-ben új otthont kapott. A különleges és modern építészeti megoldásokkal épült Nagyerdei Stadion Magyarország egyik legkorszerûbb arénája. A stadion a magas fák ölelésében szinte észrevétlenül olvad bele a természeti környezetbe. A 20 000 férõhelyes multifunkcionális létesítmény nem csak sportversenyek, edzések, de kulturális rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas. A stadionhoz tartozó építmények leglátványosabb eleme az arénát körbeölelõ, mintegy 1100 méter hosszú, átlagosan 7 méter magasan lévõ járda, amely rekortán borítású futópályával egészül ki. Így a futás szerelmesei szinte a fák lombjai között róhatják köreiket. A Nagyerdei Stadion a negyedik lett a 2014-ben átadott futballarénák nemzetközi versenyén. A nemzetközileg elismert és tapasztalt építészekből álló zsűri a 2014-es szavazáson a vizuális hatást, a környezetet, az innovációt, valamint az ár-érték arányt figyelembe véve értékelte a 32 versenyző arénát. A stadiont nem csak kívülről és a lelátón ülve csodálhatják meg a látogatók, hanem szervezett túra keretében is felfedezhetik.
Tovább
Nézze meg ezt a térképen: Látnivalók