Fotó VisitEger
Szépasszony-völgy

Szépasszony-völgy

A borkóstolás első számú helye Egerben a Szépasszony-völgy, mely a belvárostól 10-15 percnyi sétára található. Eger híres a finom borairól és történelmi borvidékéről. Azt talán kevesebben tudjuk, hogy a híres Egri szőlészetet az 1200-as években olasz és vallon telepesek honosították meg. A legenda szerint 1552-ben a maroknyi magyar sereg részben azért bizonyult olyan ütőképesnek a harmincszoros túlerővel rendelkező török támadással szemben, mert a magyarok a Bika vérét itták, s ezzel elrettentették az amúgy alkoholt nem fogyasztható törököket. A 16. században már javában készítettek bort Egerben, és később az érsekség számára befizetett adót, a dézsmát is lehetett borban megtéríteni az egyház számára.
Tovább
Egri Bazilika

Egri Bazilika

Az Egri Bazilikát más néven Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik. Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kérte fel a korszak nagy építészét, Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
Tovább
Egri Érseki Palota

Egri Érseki Palota

Az impozáns, barokk stílusban készült Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont 2016. februárjában nyitotta meg kapuit a kedves látogatók előtt, ahol különleges, egyházművészeti kiállítás látható. A kiállításon a püspökök, érsekek életének mindennapjaiba tekinthetünk bele. Az egyházszervezői tevékenységeken túl különböző építészeti megbízásokat adtak és a képzőművészeteket is támogatták az évszázadok során. Ezeknek tanújeleit fedezhetjük fel a tárlaton. A szentmiséhez vagy ünnepekhez kapcsolódó tárgyak szintén összetett vezetői szerepük egy másik oldalát mutatják be. Arra is különleges hangsúlyt fektettünk, hogy a magánélet és a magánáhítat, az imádság tereit is megmutassuk a látogatóknak – ezzel is közelebbivé hozva Krisztus követőinek életét, amivel reményeink szerint mindenkihez szólni tudunk, így hirdetve Isten országát.
Tovább
Varázstorony

Varázstorony

A torony csúcsán találjuk a legizgalmasabb attrakciót, a Camera obscurát. Lényegében egy hatalmas fényképezőgép közepében állunk, ahol tükörrendszerrel kivetítik a város élő képét egy asztal lapjára. Az egri Sötétkamra világszinten is különleges, ez a kontinens legrégebbi működő ilyen készüléke! Ha lehetőségünk engedi, napos időben látogassuk meg, hiszen ilyenkor a legjobb a kép minősége. Felhős időben kicsit homályosan látunk, esős időben pedig sehogy, hiszen ekkor nem működik a kamera. A termet eredetileg is szórakozás céljára hozták létre, egy városi legenda szerint pedig a régi egri urak közül a féltékenyebbek innen tartották szemmel a városban járó feleségeiket. Igen, hát csalfának lenni soha, sehol nem volt szerencsés, Egerben aztán meg kiváltképp nem...
Tovább
Minaret

Minaret

Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik. Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is!
Tovább
Török fürdő

Török fürdő

Az egri Török fürdő egy cseppnyi időutazás a múltba: a fürdő legrégebbi medencéje, a Török medence még 1610-ben épült! Az épület legkülönlegesebb medencéje a Nagy tükörmedence, melynek varázsát a fölötte magasodó, díszes aranykupola adja. Ha kigyönyörködtük magunkat benne, nézzünk egy kicsit lefelé is, hiszen ott vár a következő meglepetés! A medencét saját forrás táplálja, a radonos gyógyvíz így a kőlapok közötti résekből, közvetlenül bugyog fel a felszínre, egészen különleges élményt nyújtva ezzel a fürdőzésnek.
Tovább
Termálfürdő

Termálfürdő

Az Egri Termálfürdő az ország egyik legszebb városi strandja, 3 bejárattal, 5 hektáros területtel, 13 medencével és ezernyi élménnyel. Mert, ahogy Eger a városok közt, úgy az egri fürdő is egy különleges színfolt a fürdők között. Már az elhelyezkedés is megér egy említést, hiszen a fürdő Eger szívében található, közvetlenül a történelmi városmag határán. Borozunk a főtéren, gondolunk egyet és 5 perc kényelmes séta után már csobbanhatunk is a kellemes vízben.
Tovább
Főegyházmegyei könyvtár

Főegyházmegyei könyvtár

Az egri Főegyházmegyei könyvtárat még 1793-ban alapította Eszterházy Károly, akkoriban ritkaságnak számítóan, már kezdetektől nyilvános intézménynek szánva azt. A nyitást az 1760-as évek második felétől komoly könyvgyűjtés előzte meg, amikor is professzorokat kértek fel, hogy állítsanak össze listákat az általuk vágyott irodalmakból, hogy felkutathassák és megvásárolhassák azokat a könyvtár részére. Az intézmény végül 16 000 kötettel nyílt meg. A könyvtár készletébe számos magángyűjtemény is beolvadt, halála után többek között Eszterházy Károlyé is. Mára már a könyvtár teljes gyűjteménye 170 ezer kötetesre nőtt!
Tovább
Érsekkert

Érsekkert

Az Érsekkert (Szmrecsányi Lajos Érsekkert) Eger legnagyobb parkja, a helyiek a „Város tüdejeként” is szokták hívni. Helyén korábban egy természetes erdő volt található, amit az Érsekség saját céljára körbekerített és vadászterületként használt. A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető. A kertet keletről az Eger-patak szegélyezi, ha szerencsénk van vadkacsa családokat láthatunk benne úszkálni.
Tovább
Valide Sultana Fürdőrom

Valide Sultana Fürdőrom

A Valide Sultana gőzfürdőnek ma már csak a romjait tekinthetjük meg, egy korabeli török leírásból viszont tudjuk, hogy régen egy igazán impozáns, kellemes vizű, vörös kupolájú épület volt. Az épület nevének jelentése: a szultán anyja. A fürdők komoly jelentőséggel bírtak a török kultúrában, egyfajta közösségi térnek számítottak ezek, ahol találkozhattak és beszélgethettek az emberek. És persze nem mellékesen alaposan szemügyre is vehették egymást. Mivel ekkor még nem voltak koedukáltak a fürdők, a férfiak sajnos kimaradtak a hölgyek látványából, pontosabban csak közvetetten jutottak ehhez hozzá. Hogy hogyan? Na, mit meg nem tesz a fiáért egy jó anyuka?! Bizony, abban a korban bevett szokás volt, hogy először a fiús anyukák vették szemügyre a meztelen, fiatal lányokat, téve mindezt pusztán a fiuk érdekében, ezekben a fürdőkben. A történetben könnyű szabadjára engedni a fantáziát, de a tényleges funkció közel sem volt ilyen izgalmas. A valóságban az anyák csak a lányok egészségéről szerettek volna meggyőződni, hogy a testük alkalmas lehet-e gyerekek szülésére.
Tovább
Érseki pincerendszer

Érseki pincerendszer

A török megszállást követően az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akart a Várban lakni, inkább a polgári városban vásárolt két telket és a palota építéséhez szükséges tufa köveket a mögöttes dombból kezdték kitermelni. Ez remek ötletnek bizonyult: egyrészt megépült a püspök palotája, másrészt létrejött a város alatt egy hatalmas pincerendszer, amely kiváló mikroklímával rendelkezett a borok tárolására, s így az egyház számára bor formában befolyt adót, a dézsmát is itt tárolhatták. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig mintegy 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt.
Tovább