Piac utca és a Kossuth tér

Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény a magyar kultúra bölcsője, 2013 óta nemzeti emlékhely. Falai között olyan nagyságok nevelkedtek, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Arany János, Kölcsey Ferenc vagy Móricz Zsigmond. A Debreceni Református Kollégium Múzeumában tett látogatást bevezető Kálvinista Róma, keresztyén respublika, magyar Genf című kiállítás arra keresi a választ, miért éppen Debrecen válhatott a magyar reformátusság legfontosabb támaszává. Az állandó kiállításokon az iskola történetével, a diákok életével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kincseivel ismerkedhetnek a látogatók. A freskókkal díszített lépcsőház a világ legszebb könyvtárai közé választott, több mint 600 000-es állománnyal rendelkező Nagykönyvtárhoz, a Csokonai-szobához, és az 1849-ben az országgyűlésnek otthont adó Oratóriumhoz vezetnek. A Kollégium Nagytemplom felőli főépület 1803 és 1816 között épült klasszicista stílusban Péchy Mihály tervei alapján, miután az 1802-es tűzvészben a helyén álló épület leégett. Az épület falán Nagy Sándor József reliefjei láthatók, melyek a két nagy hitújítót, Zwinglit és Kálvint, valamint a Kollégium leghíresebb diákjait ábrázolják: Kölcsey Ferencet, Arany Jánost és Csokonai Vitéz Mihályt. A főhomlokzat jobb oldalán Medgyessy Ferenc alkotásai emlékeztetnek az I. világháborúban hősi halált halt kollégiumi tanárokra és diákokra, valamint barátjának Móricz Zsigmondnak állít emléket. Mellette Fazekas Mihály domborművét helyezték el. 2000-ben az ezeréves évfordulóra az épület homlokzatán az ősi kollégiumot ábrázoló dombormű került elhelyezésre.

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma. Az intézmény gazdag helytörténeti anyaga mellett Déri Frigyes egyetemes művelődéstörténeti gyűjteményével vált meghatározó jelentőségűvé. A múzeum talán legnépszerûbb kiállítóterében, a Munkácsy teremben láthatók Munkácsy Mihály festő Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretû alkotásai. A Krisztus-trilógia három festményéből kettő a múzeumban látható. Az évek során a múzeum Munkácsy terme szakrális térré vált, ahova gyakran zarándokként érkeznek magyarságuk, hitük megélésére az emberek. A Déri Múzeum 2015 végén nyitotta meg új állandó kiállításait, ezek mellett idõszaki tárlatok is várják a látogatókat. A Csodakamra, a szamuráj udvarház és az interaktív régészeti kiállítás további izgalmakat ígér. A múzeum épülete elõtt található négy, Medgyessy Ferenc által készített szobor 1937-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját. A Déri Múzeumban váltott belépőjegy a Modem, a Debreceni Irodalom Háza és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum kiállításaira is érvényes kombinált belépőjegy.

A Nagyerdő csodálatos természeti környezetében található Aquaticum Spa fürdőkomplexum gyógyászati részleggel, széleskörű szakorvosi szolgáltatásokkal, negyvenféle, gyógyvízre alapozott kezeléssel várja a regenerálódni, gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat. A nyugodt pihenést és a felhőtlen kikapcsolódást a szálloda- és fürdőkomplexumban egész évben nyitva tartó termálfürdő, fedett mediterrán élményfürdő, csúszdapark, a szállodából közvetlen átjárással elérhető wellness-centrum és szaunavilág, valamint a fürdőt körülvevő rekreációs övezet garantálja.

Debrecen első katolikus temploma a 168 évig tartó vallási hegemónia után, ma Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Püspökség székesegyháza. A Szent Anna-székesegyházat mint tornyok nélküli piarista templomot 1721 és 1746 között építették az olasz Carlone tervei szerint Csáky Imre püspök adományából. Az 1811-es tûzvész megrongálta a templomot, ekkor tornyait és mai fõhomlokzatát 1830 és 1834 között Povolny Ferenc tervei alapján alakították ki. A templomot 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye megalapításával. 2011-tõl a templomban látható a torinói lepel hiteles másolata. A templom plébániáján keresztelték meg 1848 decemberében Petõfi Sándor fiát, Zoltánt. A debreceni katolikus hitélet újjászervezésének 300. évfordulója alkalmából 2015 Katolikus Emlékév volt Debrecenben, melynek keretében 2015. július 26-án felavatták a székesegyház elõtt a Csáky Imre bíborosról készült bronz szobrot.

Az ország egyik legszínvonalasabb vidéki színházi társulatának otthont adó kőszínház 1865-ben nyitotta meg kapuit. 2015-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Olyan színésznagyságok játszottak itt egykor, mint például Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Soós Imre, Latinovits Zoltán és Hofi Géza. A romantikus stílusban épült színházi épület homlokzatát a tragédia és a tánc múzsái, valamint Petőfi, Csokonai, Vörösmarty, Kölcsey, Kazinczy és Kisfaludy szobrai díszítik.

Debrecen legszebb szecessziós épülete, melynek helyén sokáig a város első vendégfogadója, a Fehérló Szálló állt. Az épület homlokzatát – középen Hajdú vármegye címerével – Zsolnay-majolikák díszítik. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll. A Megyeháza legértékesebb díszei a színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják.

A gazdag ipartörténeti múlttal rendelkező Debrecen egyetlen, eredeti helyszínen megőrzött emléke, ahol az állandó tímártörténeti kiállítás mellett időszaki kiállítások, látványműhelyek és kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. A kiállítások többnyire a térségben alkotó kézművesek, mesterek munkáját tárják a közönség elé. Az épülethez csatlakozó műhelysorban a kézműves hagyományok különböző ágazatait tekinthetik meg az érdeklődők, pl. szűrrátét-készítés, hímzés, gyöngyfűzés, viseletkészítés, csipkeverés, fazekasság, kékfestés. A helyben tevékenykedő népi iparművészek közreműködésével lehetőség nyílik az egyes mesterségbeli fogások megismerésére és elsajátítására is. A Tímárház gyermekprogramjai, foglalkozásai kapcsolódnak az évszakokhoz és az ünnepkörökhöz.

A debreceni sétát – vagy, ahogy a helyiek nevezik, korzózást – a város zöld, szökőkutas terei teszik még kényelmesebbé. A legújabb, 2015 tavaszán átadott parkra maga a névadó, Ady Endre is büszke lenne, hiszen az, a Csokonai Nemzeti Színház épülete és az Ady Endre Gimnázium között nyüzsgő, fiatalos, élettel teli, vízjátékkal elbűvölő új színfoltja a városnak.

Az újjászületett Nagyerdei Szabadtéri Színpad 21. évada országos és nemzetközi hírű színházi előadásokkal (színművek, vígjátékok, zenés játékok, musicalek), koncertekkel, katonazenével, operaközvetítésekkel a régió vezető kulturális attrakcióit kínálja több mint 40 estén, a Nagyerdő szívében.

Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. A kicsiket a vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. A vonatból az erdő területén elhelyezett kifutóban láthatóak a dámszarvasok, valamint a tevék, és érdekes látvány elhaladni a dodgem, valamint a kukac hullámvasút mellett is. Állat- és növénykert A Nagyerdő védett, 17 hektáros területén mutatja be öt földrész 165 állatfajának közel 1400 egyedét. Ritka, egzotikus állatok – tukánok, flamingók, íbiszek, gibbonok, kenguruk, és vízilovak – mellett a hazai fauna és az őshonos háziállatok is megtekinthetőek. A Nagyerdőn előforduló, valamint egyéb hazai növényfajokon kívül dekoratív, a Föld megannyi tájáról származó fajokkal és változataikkal is találkozhatunk itt. Egész évben tematikus programok, izgalmas éjszakai túrák várják a látógatókat, akik alkalmanként különleges kísérőt is kapnak a pingvinek személyében. A növénykert télen-nyáron várja látogatóit folyamatosan bővülő növénygyűjteményével, amely jelenleg 600 fajból és fajtából áll. Vidámpark A Lúdas Matyiról elnevezett Vidámpark 17 játéküzemével a régió legnagyobb és legpatinásabb intézménye. A kis gyerekeket babaforgó (4 év alatt), dodzsem (6 év felett), dzsungelforgó (6 év alatt), elvarázsolt kastély és forgóhordó, földkörülipálya (10 év felett), gyermekkanyargó (14 éves korig), gyermekvasút, hajósinas (10 éves korig), hattyúforgó, kacsavonat (12 év alatt), kukac hullámvasút (6 év felett), lovas forgó, meglepetés (14 év felett), nosztalgia kocsi, óriáskerék, repülő csészealj (3 év felett), repülős forgó (4 év felett) várja.

Kihagyhatatlan vízivarázslat, látványos fények és formák a Ködszínházban. A Nagyerdei Stadion szomszédságában Magyarországon egyedülálló, multimédiás szökőkút – más néven Ködszínház – nyújt különleges élményt tavasztól őszig. A szökőkút 30x10 méteres, legyező alakú vízpermetére vetítve Debrecent bemutató kisfilmeket és különleges lézer-animációkat láthatnak az érdeklődők. Napközben a vízfelületből kiemelkedő „tipegők” csábítanak hűsítő sétára a vízen.

A várost körbeölelő Erdőspusztákat legstílusosabban Debrecen legidősebb hölgyével, a Zsuzsi névre keresztelt gőzmozdonnyal érdemes felfedezni. A több mint 130 éves Zsuzsi az ország legrégebbi keskeny nyomközű kisvasútja. Végállomásánál, Hármashegyalján csodálatos erdei környezet, tanösvények, halastó, kilátó, játszótér, piknikező hely várja a természet kedvelőit, valamint a csillagvizsgálóval felszerelt Természet Háza és az erdei iskola, melyek a természet szeretetére és védelmére tanítják a látogatókat.

A Diószegi úton a 9-es autóbuszról a Panoráma út kereszteződésében leszállva s északi irányba sétálva, egy magaslatra érve hirtelen tűnik szemünkbe a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett és a tájba jól beillő szép épületet, az Erdőspusztai Bemutatóház. A Debrecentől 10 kilométerre keletre található komplexum minden korosztály számára lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Kiállítások: • Élet az Erdőspusztán című kiállítás az Erdőspuszták egykori mindennapjait mutatják be, miképpen zajlott a 18–19. században itt az élet. • Erdőspuszták növény- és rovarvilága bemutatja, a nyíres mocsarak, nyíres-fűzlápos rétek, száraz homoki rétek és a homoki tölgyesek jellemző, ritka és védett növényeit. • Gombakiállítás gombákról készült akvarellek és gombamodellek az Erdőspusztán előforduló mérgező és ehető gombafajtákról. • Séta az Erdőspusztán című hangosított diasorozat és biológiai és néprajzi érdekességeit bemutató videofilm. • A rovartani bemutató öt nagyméretű rovardobozban a terem falain tanulmányozható, különösen gazdag a bogár- és lepkeanyag. • Az Erdőspuszták madár- és kisemlősfaunája című kétségkívül leginkább látványos része a biológiai kiállításnak. Látható búbosvöcsök, cigányréce, kereréce, barátréce, nyári lúd, egerészölyv, dolmányos varjú, kék vércse, karvaly, szürke gém, fürj, tövisszúró gébics, nagy fakopáncs, hamvas küllő, galambász héja, mezei nyúl, görény, vakond, róka, őz. • Erdőspuszták történetét ismerhetjük meg a régészeti leletek, az ásatások és az 1773-ból fennmaradt térképek segítségével. A kiállítás területi elvek szerint tárgyalja az Erdőspuszták történetét: Nagycsere, Fancsika, Pac, Haláp, Bánk, Gut sorrendben. Az épület körüli szépen gondozott park kiskapuján belépve az oszlopos borókák, s a ház előtt látható szobrok a Hajdú-Bihar megyei nemzetközi fafaragótáborban dolgozó művészek 1988-ban készült munkái. A bemutatóház mögött szépen díszített székely kapun keresztül léphetünk be a füvészkertbe, ahol a vidék flórájában gyönyörködhetünk. A 15 hektáros füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az arborétum a különböző földrajzi térségekben őshonos fákat, növényeket tárja elénk angolparkrendszerben. A füvészkertben egy 3 kilométer hosszú erdészeti tanösvény mutatja be a táj honos élővilágát. A tanösvényen elindulva jobbról magunk mögött hagyjuk a bemutatóház mögötti tavacskát, partjain a sásos-gyékényes társulásokat és a körülötte lévő rétet. Az ösvény elején pergolákat alakítottak ki, amire különböző loncok futnak. A háttérben nyíres és égeres. Az ösvény ezután egy kis réten halad keresztül, majd tujás, fenyveses telepítések következnek. Az örökzöld csoport szélén lisztes berkenyét láthatunk. Szépen fejlődő virginiai borókák következnek ezután, majd egy újabb pergola következik, amit itt lonc fut be. Ezután az ösvény a kis tó felé kanyarodva egy szép tujáson halad keresztül. A tavon kis fahíd vezet át, a túlparton pihenőhely asztalokkal, padokkal. Itt csendben megpihenve nyulakban, fácánokban is gyönyörködhetünk. A csatorna partján kis tisztás, rajta játszótér, a fafaragók ajándéka, szépen faragott lovacskás hinta, teknős, falovacskák. Egyéb látnivaló: magasles, vadetető, sózó, kilátótorony, szabadtéri erdészeti kiállítás, vákáncsostanya (vákáncsos: debreceni erdőtelepítő, aki az általa beültetett erdőparcellát, a vákáncsot a fák felnövekedéséig gondozta és a facsemeték között saját szükségletére kapás növényeket termesztett), szekérszín (kocsik, homokfutók) Megközelíthető: autóval, kerékpárral vagy 9-es busszal Bánk felé a Diószegi-Panoráma út kereszteződésében.

Debrecen büszkesége, a hétszeres magyar bajnok futballcsapat Loki 2014-ben új otthont kapott. A különleges és modern építészeti megoldásokkal épült Nagyerdei Stadion Magyarország egyik legkorszerûbb arénája. A stadion a magas fák ölelésében szinte észrevétlenül olvad bele a természeti környezetbe. A 20 000 férõhelyes multifunkcionális létesítmény nem csak sportversenyek, edzések, de kulturális rendezvények befogadására is kiválóan alkalmas. A stadionhoz tartozó építmények leglátványosabb eleme az arénát körbeölelõ, mintegy 1100 méter hosszú, átlagosan 7 méter magasan lévõ járda, amely rekortán borítású futópályával egészül ki. Így a futás szerelmesei szinte a fák lombjai között róhatják köreiket. A Nagyerdei Stadion a negyedik lett a 2014-ben átadott futballarénák nemzetközi versenyén. A nemzetközileg elismert és tapasztalt építészekből álló zsűri a 2014-es szavazáson a vizuális hatást, a környezetet, az innovációt, valamint az ár-érték arányt figyelembe véve értékelte a 32 versenyző arénát. A stadiont nem csak kívülről és a lelátón ülve csodálhatják meg a látogatók, hanem szervezett túra keretében is felfedezhetik.

Az egykori hal- és tejpiac helyén található Debrecen egyik leghangulatosabb belvárosi tere. A Hal köz, mely kávézóival, teraszaival, színpompás vízjátékával, látványos bérházaival és kortárs magángalériáival igazi kikapcsolódási pont.