Fotó Visit Visegrad
Kategória itt Visegrád
Látnivalók
A város,melynek patakokkal tagolt erdős-hegyes vidékén birodalmak,népek: rómaiak, kvádok, avarok, magyarok, törökök és németek nyomait fedezhetjük fel ma is. A város, melynek büszke romjai felett IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás királyaink szelleme ragyog. A város, ahol az erdő fái és a vén Duna hullámai is Zách Klárára, Kottaner Ilonára, Görgey Artúrra és történelmünk sok más hősére emlékeztetnek. A város, amely Kisfaludy Károly, Petőfi Sándor, Arany János és Áprily Lajos költészetét is megihlette. A város: Visegrád.
Tovább
Fellegvár

Fellegvár

Az 1250-es években felépült, a korszak magyarországi várai közül méreteivel, erejével és pompájával kiemelkedő fellegvár a királyi család tagjainak alkalmi szálláshelyeként, az 1335-ös királytalálkozó egyik fontos színhelyeként és magyar koronázási ékszerek őrzőhelyeként is szolgált. A 13. századtól a 15. századig folyamatosan erősített és átépített vár a török időkben elszenvedett ostromok miatt rommá vált, így a 18. századtól elvesztette katonai jelentőségét. A Fellegvár és kiállításai kb. 1 óra alatt megtekinthetőek.
Tovább
Királyi Palota

Királyi Palota

Károly Róbert 1323-ban helyezte udvarát Visegrádra. Nagy Lajos és Zsigmond építkezéseinek köszönhetően elkészült, 123 x 123 m-es alapterületű, díszudvarral, kutakkal, szőlős- és gyümölcsös kerttel rendelkező királyi palota a korabeli Európa egyik legszebb rezidenciájának számított. Mátyás király által 1476-tól magyar és olasz mesterekkel teljesen felújítatott késő gótikus palota a reneszánsz stílus Itálián kívüli legkorábbi megjelenésének reprezentatív színhelye.
Tovább
Salamon-torony

Salamon-torony

A IV. Béla által építetett várrendszer Duna feletti alsóvára a Budáról Esztergom felé haladó út és a dunai hajóforgalom ellenőrzése mellett a király lakhelyéül és a pilisi ispán székhelyéül is szolgált. A kaputornyokkal, őrtornyokkal megerősített és a 34 m magas, hatszögletű lakótoronyból – az ún. Salamon toronyból - álló alsóvár a török időkben elpusztult. Műemléki helyreállítása a fellegvárral együtt 1872-ben kezdődött, s az alsóváré az 1970-es években fejeződött be.
Tovább
Főesperesi templom

Főesperesi templom

Az államalapítás kezdetén István király a Visegrádnak nevezett várat a róla elnevezett megye székhelyévé tette. Visegrád első írásos említése is Szent István egyik 1009. évi oklevelében szerepel. A várhoz közeli hegyoldalban megépült a megye első plébániatemploma, melynek helyén, Salamon király idejében, 1063 után egy főesperesi templomot emeltek. A rangos kivitelű, belül hazánk egyik legkorábbi freskóival díszített templom a tatárjárás idején, 1242-ben pusztult el. A templomban egy kis kiállításon ismerhető meg Visegrád Árpád-kori története.
Tovább
Palotaház

Palotaház

Mesterségek udvara A házban régmúlt idők mesterségeinek bemutatóját tekinthetik meg a vendégek, ahol szakértő kezek, gyakorlatban mutatják be a különböző tradicionális mesterségeket. A mesterek aktív részvételre invitálják a látogatókat. Az udvarban kőfaragó műhely, kovácsműhely, kerámikus műhely, valamint papírmerítő műhely tekinthető meg. Középkori Piactér A piactér a város középkori történelméhez, kultúrájához kapcsolódó ajándékokat, emléktárgyakat kínál. Infoház - Információs Iroda Az épületben található a város információs irodája, mely földszintjén képzett, nyelveket beszélő munkatársaktól kapnak információt Visegrádról, a helyi programlehetőségekről, szálláshelyekről és étkezési lehetőségekről. A visegrádi TDM otthona.
Tovább
Zsitvay-kilátó

Zsitvay-kilátó

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik. A kilátó névadója Zsitvay Tibor (1884-1969) tisztességes, nagyszerű ember volt, aki a törvényesség betartását és betartatását tartotta erénynek. Keresztény etikájú, humanista ember volt, aki minden ember megalázó üldöztetése ellen felemelte a szavát nemre, fajra, vallásra való tekintet nélkül. Tisztessége példa, emberi kiállása követendő mindenki számára. Az ő élete és munkássága azt is példázza, mint ahogyan Téry Ödöné és Thirring Gusztávé is, hogy a turistaság ügyének szolgálata egyet jelent a közjó szolgálatával. Az ő működése is példázza: a szervezett természetjárásnak, a szervezett természetjáróknak a turista ügy erkölcsi, anyagi támogatása, képviselete, a turista létesítmények létrehozásának szorgalmazása, alkotása, működtetése kötelessége. Mindezek a szervezett természetjárás elemi követelményei.
Tovább
Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár

Sibrik-dombi római erőd és ispáni vár

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték. A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építettet. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.
Tovább
Zugfőzde Pálinkamúzeum

Zugfőzde Pálinkamúzeum

ZUGFŐZDE PÁLINKAMÚZEUMUNK a népi pálinkafőzés hagyományait, a szeszes lepárlás történetét és a tiltott pálinkafőzés gyakorlatát mutatja be. Pálinkatörténeti sétáink alkalmával bemutatjuk a magyar pálinkafőzés történetét és néhány közeli, híres gyümölcstermő területet. Lehetőség nyílik többféle pálinka összehasonlítására is. A résztvevők megtapasztalhatják, hogy mi a különbség a valódi gyümölcsből készült pálinka és szeszes ital között. A tiltott pálinkafőzés teljes eszközanyaga sajnos nincs múzeumunkban, hiszen az egyéni találékonyság ezen a területen határtalan, naponta születtek újabb és újabb megoldások, azonban kísérletet teszünk a népi zugfőzési eszközök egy részének bemutatására. A túrákkal és tárlatvezetésekkel kapcsolatos bővebb felvilágosítást elérhetőségeinken, vagy a múzeumban személyesen kaphat.
Tovább
Nézze meg a térképen